Cházár Emlékév
A Cházár András EGYMI Székhelyintézményének nevelőtestülete a 2020/2021-es tanévet
Cházár András Emlékévnek nyilvánította és a méltó lebonyolítás érdekében létrehozta a
Cházár András Emlékbizottságot.
2020. augusztus 26.
CHÁZÁR ANDRÁS EMLÉKÉV - MEGNYITÓ ÜNNEPSÉG MARGÓJÁRA
Mottó: „S ha nincsen gyökered - elvisz a szél“ Bródy János
Intézményünk névadója tiszteletére a 2020-2021-es tanévet Cházár András Emlékévként ünnepeljük. A tavaszi nehéz hónapok után augusztusban új reményekkel vettük fel a munkát és újult erővel vágtunk bele a tanévkezdés körüli feladatokba. Előbb azonban ünneplőbe öltöztettük szívünket, így tisztelegve Cházár András emléke és intézményünk történelme előtt.
A nyár folyamán néhány kollégával elhatároztuk, hogy készítünk egy kisfilmet intézményünkről. Menet közben kiderült, hogy ez nem is olyan egyszerű folyamat. Hiszen a gyógypedagógiai főiskolán még szigorlatot kellett tennünk gyógypedagógia-történetből, aminek elmaradhatatlan eleme volt a Váczi Királyi Siketnéma Intézet története is, de nagyon más ezt egy tételként megtanulni és megint más az embereknek érdekessé téve bemutatni, méghozzá úgy, hogy immár mi is részesei vagyunk a históriának. A film készítése kapcsán kiderült, hogy a véletlen olyan kollégákat sodort egy csapatba, akik nagyon jól meg tudták osztani a feladatokat, mindenki azt csinálhatta, amihez legjobban értett és nem utolsó sorban jól is éreztük magunkat a közös munka során. Néha felmerült bennünk, hogy ezt az örömteli, ámde nehéz feladatot nem fogjuk tudni befejezni. Be kell vallanom voltak mélypontjaink, de együtt mindig sikerült túllépnünk ezeken az időszakokon. Aztán ráébredtünk, hogy talán azért nem tudunk a film végére érni, mert tudat alatt nem szeretnénk abbahagyni a közös alkotást. Aztán eljött a nagy nap.
A Cházár András Emlékév megnyitójára 2020. augusztus 26-án került sor. A szakmai programon és nyitóünnepségen részt vettek az intézmény és tagintézményeinek dolgozói, illetve a Jólészről meghívott vendégek. Aznap elsősorban az volt a kívánságom, hogy a technika legyen velünk, és akkor minden rendben lesz. A kollégák a szívükön kívül az épületet és a dísztermet is felékesítették. Felemelő érzés volt már a helyszínre belépni is. Bevallom, pillangókkal a gyomromban ültem be a kollégák közé és enyhe aggodalommal vártam a reakciókat.
A Himnusz éneklése közben meg-meg bicsaklott a hangom, de láttam, hogy többeknek is párásodott a szeme.
A harangkongatás intézményünk hagyománya. Miközben hallgattam a felirat szövegét, új értelmet kaptak a szavak számomra. Hiszen a film készítése közben nagyon közel éreztem magam Cházár Andráshoz és szellemiségéhez, így a harang kicsit értem is szólt.
Ez után iskolánk egyik öreg diákja, Marics Gabriella - Pohánka Margit - Cházár András szelleméhez című versét szavalt el. Majd köszöntők következtek. Ványi Lászlóné intézményvezető asszony megnyitó gondolatai biztatást, reményt és erőt sugároztak. Mint mondta: „Fontos, hogy ismerjük a gyökereinket és fontos, hogy legyenek céljaink és álmaink. A kettő közötti úton pedig fontos, hogy tudjuk mi az aktuális teendőnk.”
Mikesy György volt intézményvezető a sorstársak nevében köszöntötte a megjelenteket.
Számomra mindig kellemes élményt jelent a jóésziek ízes beszédét hallgatni. Ezen a napon ebben többször is részem lehetett. Elsőként akkor, amikor Lukács Ildikó Jólész polgármester-asszonya köszöntőbeszédet mondott és háláját fejezte ki az ünnepség megrendezéséért.
A köszöntők után Karánsebesi Ildikó kolléganőnk Cházár András élete és szellemi öröksége címen tartott előadást. Minden résztvevő érdeklődve hallgatta őt és alig vártuk, hogy végre a mi kezünkbe is eljussanak azok a dokumentumok (illetve másolatok), amiket az előadása alátámasztására hozott.
A film bemutatása volt a következő programpont. Úgy figyeltem, mintha akkor látnám először. Közben felidéződtek bennem azok az örömteli pillanatok, amit az alkotóműhely tagjaival a stúdióban, a múzeumban vagy az iskola épületében barangolva töltöttünk, ötletelve azon, hogyan lehetne közel hozni az emberekhez 218 év történelmét. A végére elillantak aggodalmaim. A fogadtatás nagyon pozitív volt. Azt gondolom mindenkit büszkeség töltött el iskolánk történetét látva. Elöntött a jó érzés, hogy megérte olyan sokat dolgozni. Majd a Pro Cultura Hungarica díjas Zagiba Tibor derűs, életteli előadása - Vác és Jólész kapcsolata - idézett fel kellemes élményeket.
Ezután Zagiba Tamás gyönyörű gömöri tájszólásban elszavalta Reményik Sándor: Jólész című versét, de olyan mélyről jövően és szívhez szólóan, hogy az előadása hitelessége lenyűgözte a jelenlévőket. Szinte láttuk magunk előtt a hegyek által ölelt kis települést és környékét.
Szerencsésnek éreztem magam, hogy a nyár folyamán személyesen is ellátogathattam Jólészre, így a vers hallgatása közben bennem is felvillantak emlékképek. Sokaknak azért volt ez katartikus élmény, mert hallották Tamást kisgyermekként is, ahogy ezt a verset szavalta.
A program zárásaként az intézmény vezetője megköszönte az előadók, a szereplők és a Császár Alkotóműhely munkáját, majd felcsendült a Szózat.
Számomra nagyon különleges élmény volt ez a nap. A nyár folyamán sok munkát fektettünk abba, hogy sikeres lehessen. Sokat tanultam és közel kerültem az iskola múltjához és ez megerősített abban, hogy része szeretnék lenni a jövőjének is. Megtudtam, hogy más munkaterületeken is vannak nagyon értékes kollégák, akikkel remekül tudunk együtt dolgozni és szórakozni is, hiszen a jókedv elengedhetetlen ahhoz, hogy eredményeket tudjunk elérni.
Sajnos az Emlékév további programjait el kell egy időre halasztanunk a vírushelyzet miatt, de bízunk abban, hogy lehetőségünk lesz majd méltón megvalósítani az emlékévet.
Szlizsné Iván Beáta tollából, Szentpéteri Tamás fotóival – a Császár Alkotóműhely alapító tagjai
A CSÁSZÁR ALKOTÓMŰHELY ÉS EGY KISFILM SZÜLETÉSE
Amikor felkértek e nemes feladatra, hogy írjak Császármorzsa cikket az Alkotóműhelyről, rögtön tudtam, hogy idézettel szeretnék kezdeni. Választani e két idézet közül viszont nem tudtam, mert mindkettő hűen tükrözi azt az érzést, hangulatot, amit számomra ez a műhely, az alkotótársak és maga a „műhelybeli” alkotás jelent:
„Keresd, művész, a magányt, művet foganj s befejezz;
de hogy élvezd alkotásod, ahhoz társakat keress.” Johann Wolfgang von Goethe
„Az alkotás öröme nem valamiféle kiváltság, amely csak a nagy tudósokat vagy művészeket illeti meg. Minden ember, bármely foglalkozási ágban, alkotómunkát végezhet és átélheti annak szenvedélyeit, kereséseit, eredményeit és felfedezéseit, ha akarja ezt, és képes megvalósítani önmagát." Nyikolaj Nyikolajevics Szemjonov
A 2020/21-es tanév egy különleges év iskolánk számára, hiszen intézményünk névadóját - jólészi Cházár Andrást ünnepeljük. Születésének 275. évfordulójának alkalmából emlékévet rendezünk, amelynek keretén belül e nemes emberre emlékezünk és hirdetjük nagyságát, hiszen nélküle nem nyithatta volna meg kapuit 1802-ben a „Váczi Királyi Siketnéma-Intézet”, amelynek falai között ma is gyógypedagógiai, tanári, tanítói - és a sérült gyermekeket segítő hivatásunknak élhetünk.
Ványi Lászlóné Igazgató Asszony kérésére emlékbizottság állt fel júniusban az intézményegységek képviselőiből és forgatókönyv készült az emlékévre, amely a tanév minden egyes hónapjára „meglepetést”, programot tartogat.
Az első ilyen jeles rendezvényünk e különleges tanévet megnyitó, ünnepélyes szakmai nap volt, augusztus utolsó szerdáján, egy napfényes, meleg nyári napon. Erre az alkalomra „született” az iskola 218 éves történetét, történelmét átölelő kisfilm.
A születést megelőző áldott állapot időszaka, az utolsó órákban-percekben zajló vajúdás és a születés körülményei egy életre szóló élményt adtak Mindenkinek, aki ebben részt vett. Igazából több minden született ebben az időszakban, mint amire számítottunk…
Júniusban még nem sejtettük, hogy emlékbizottsági tagok leszünk. Júniusban még alig ismertük egymást. Júliusban nem gondoltuk, hogy Cházár András szülőfalujába, Jólészre utazhatunk. Július 16-án Jólészre utaztunk és igazából ott kezdődött minden…
„Jólész -: felsőgömöri kis falu –
Bűbájosan most mért zeng a neved?
S mért jut eszembe éppen most és itt?”
Reményik Sándor sorait idézve, hogy „mért jut eszembe éppen most és itt” Jólész, miközben írom e cikket, egyszerű a válasz: ha az a jólészi utazás akkor nincs, talán ez az Alkotóműhely sincs.
Az odavezető út, az út közbeni folyamatos, szinte megállás nélküli beszélgetés, nevetés, az ismerkedés, a közös cél, a kíváncsiság, az izgatottság, a múlt és a hősök tisztelete, az emlékezés, a felelősség mind-mind velünk „utaztak” azon a bizonyos csütörtöki napon.
Természetesen útközben már a készülendő kisfilm szöveges – és vizuális anyagáról is egyeztettünk, ami akkor még csak „feldolgozás” alatt állt. Tudtuk, hogy ez a kirándulás, Cházár András szülőfalujának, szülőházának meglátogatása és megismerése nagyban bővíti ismereteinket, erősíti kötődésünket, fokozza érzelmeinket, ami kihatással lesz a kisfilmre is.
Ványi Éva igazgató asszony, Szlizsné Iván Beáta, Szentpétery Tamás és jómagam ültünk abban az autóban, ami a jólészi szülőfaluba „repített” minket.
A szlovákiai Jólész a Csermosnya patak partján, erdők-hegyek ölelésében fekvő falucska, egy igazi kis ékszerdoboz, Cházár András szülőhelye. A csodás, szemet gyönyörködtető panoráma után a faluba érkezve nagyon közvetlen, barátságos, jó - és igaz lelkű, vendégszerető emberek fogadtak minket Lukács Ildikó polgármester-asszony, Zagiba Tibor és családtagjai személyében. Ők vezettek körbe minket a falu nevezetes helyein. Megmutatták Jólész legismertebb épületét, Cházár András szülőházát, az abban található emlékszobát és templomot, a Cházár szobrot, az 1848-as-, az I. és II. Világháborús emlékműveket, a Csermosnya patakot, Grulya várát és a várhosszúréti-Buzgó forrást a szomszéd faluban.
Tamás kollégánk szinte folyamatosan kattogtatta fényképezőgépét, melynek köszönhetően rengeteg fotót és képet készített, amit igencsak jól tudtunk hasznosítani a kisfilm képanyagához.
A Jólészen kapott élmények, az információk, az érzések folyamatosan, még napok múlva is dolgoztak bennünk, miközben végig a kisfilm összeállításán dolgoztunk az alkotótársakkal. Cházár András szellemét a jólészi szülőházból magunkkal hoztuk és fellelkesített minket, hogy ezt maradandóvá tegyük mások számára is, akik nem, vagy csak kevésbé ismerik névadónk és az intézményünk történetét. Kis csapatunk a közös cél és a jólészi impulzus hatására még inkább összekovácsolódott, és még intenzívebben folyt az alkotói munka. Éjszakába nyúló és kora hajnali elektronikus levélváltások, egyeztetések, véleményezések, „cenzúrázások” szöveges – és képi anyagok küldözgetése zajlott egymás között nap, mint nap. Aki nem volt ebben benne, el sem tudta képzelni, hogy mit csinálunk, miről beszélünk.
A személyes stúdiós, múzeumos, iskolai „műhelybeli” megbeszéléseket sosem tudtuk az eltervezett időben befejezni, mert a régmúlt idők írásos és képi anyagait nézegetve, Karánsebesi Ildikó kolléganőnket ámulva hallgatva az időutazásoknak, a nosztalgiázásnak, a mesélésnek semmiképp nem akartunk véget vetni. A jókedv, a humor az alkotás során sem hagyott el minket, még a legnehezebb pillanatokban is igyekeztünk a borút derűvé változtatni. A különféle állatnevekről elkeresztelt mappa nevek, a word fájlt nem kedvelő televízió, a hang nélküli vetítés, a „hazaviszlekautóvalcsakbicikliveljöttem”, az asztalra állós jeltolmácsolás, a jelzésként biccentős láb, a különleges nevű benzinkút előtti fotózkodás (ami a fenntartónkat a Váci Tankerületet juttatta még Felvidéken is eszünkbe), a „sorsszerűen” pont 275 videó felvétel a mai napig mosolyt csalnak az arcomra és örök emlékként őrzöm őket.
Aztán egyszer csak összeállt a szöveg, a kép és a hang, a jeltolmácsolás. Csak egy kicsit sokallottuk a film végén a készítésében résztvevők felsorolását, de senkit nem szerettünk volna kihagyni vagy megbántani azzal, hogy nem szerepeltetjük. Ennek feloldására született meg az az ötlet, hogy legyünk egy közösségként szerepeltetve, például stúdióként vagy műhelyként. Az elnevezést - „CSÁSZÁR ALKOTÓMŰHELY” – nagyon megtisztelőnek tartotta mindenki és egyhangúlag el is fogadtuk.
És elkészült a kisfilm! Akárcsak Az ember tragédiája I. színében: „Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.”
Az alkotók egyben izgultak is, hogy Cházár András és a film üzenete vajon az évszázadok történetét átívelve is eljut-e ahhoz, aki nézi és visszhangra lel-e bennük?
Az augusztus 26-ai premier sikere és a pozitív visszajelzések után boldogan konstatáltuk, hogy a fenti kérdésre a válasz IGEN, ami különös örömmel töltött el minden alkotótársat. Jó érzés volt látni és tudni azt, hogy névadónk és intézményünk szellemének kisugárzása sokakat megérintett.
A munkánkért járó köszönetet vezetőnk egy meglepetéssel fejezte ki! A film stábja megkapta az OSCAR DÍJAT! Hiszen „A teremtő munka öröme az, hogy nem robot, hanem játék.”, vallja Zs.T. Klára.
A Császár Alkotóműhely lelkes társaival megfogadtuk, hogy továbbra is folytatjuk alkotói tevékenységünket, dolgozunk a soron következő feladaton, kihívásokon. Szeretnénk Jólészről, Angyal József igazgató úrról, az óvodai intézményegységről filmet készíteni.
Bár sajnos a járványügyi helyzet miatt az idei tanévre tervezett eseményeket, programokat új időpontokra kell áthelyeznünk vagy módosítva kell lebonyolítanunk, de reméljük, hogy lesz alkalmunk Cházár András születésének 275. évfordulóját névadónk nagyságához méltóan megünnepelni és reméljük, hogy ennek az intézmény falain túl is lesznek majd részesei.
Élményeit és érzéseit papírra vetette Fogarasi Nikoletta, a fotókat készítette
Szentpétery Tamás a Császár Alkotóműhely alapítótagjai.
2020. 09. 01-én ÜNNEPI SZENTMISÉN VEHETTEK RÉSZT AZOK A PEDAGÓGUSOK ÉS DIÁKOK, AKIK ÍGY SZERETTÉK VOLNA MÉG TELJESEBBÉ TENNI A TANÉVKEZDÉST ÉS AZ EMLÉKÉV MEGKEZDÉSÉT
2020. 09. 24-én BUDAPESTEN A CHÁZÁR ANDRÁS UTCÁBAN KOSZORÚZTUK MEG NÉVADÓNK EMLÉKTÁBLÁJÁT A SINOSZ VÁCI SZERVEZETÉVEL KÖZÖSEN.
2020. 09. 25-én A HAGYOMÁNYOSNAK EGYÁLTALÁN NEM MONDHATÓ CHÁZÁR NAP KERETÉBEN ISMERKEDHETTEK TANULÓINK INTÉZMÉNYÜNK TÖRTÉNETÉVEL, ÉRDEKESSÉGEIVEL, LÁTVÁNYOSSÁGAIVAL.
A TÉLI HÓNAPOKAT – KORCSOPORTONKÉNTI - FEJTÖRŐ FÜZETEK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRA HASZNÁLTUK FEL.
2021. 05. 26-án GYERMEK NAP KERETÉBEN SZERVEZTÜK MEG A CHÁZÁR ANDRÁS EMLÉK FUTÓVERSENYT ÉS A CHÁZÁR ANDRÁS PROJEKTNAPOT.
2021. 06. 12-én A SINOSZ SZERVEZÉSÉBEN ÖREG DIÁK TALÁLKOZÓRA KERÜLT SOR.
2021. 06. 14-én HÁLAADÓ ISTENTISZTELETTEL ZÁRTUK AZ EMLÉKÉV TANÉVÉT.
2021. 06. 25-én TARTOTTUK MEG A 2020. 09. 25-RŐL ELHALASZTOTT CHÁZÁR ESTET.
AZ ÜNNEPÉLYES ALKALOM A CHÁZÁR UTCA SARKÁN ELHELYEZETT EMLÉKTÁBLA MEGKOSZORÚZÁSÁVAL KEZDŐDÖTT.
A NÉVADÓ SZÜLŐFALUJÁBÓL ÉRKEZETT DELEGÁCIÓT ISKOLÁNK HOMLOKZATÁT HOSSZÚ ÉVEKIG DÍSZÍTŐ ZÁSZLÓVAL, BÓCZ PÉTER FESTMÉNYÉVEL AJÁNDÉKOZTUK MEG. AZ AJÁNDÉK DOBOZÁT SZEGVÁRI GÁBOR KOLLÉGÁNK KÉSZÍTETTE EGY AZ ISKOLA KERTJÉBEN NÖVEKEDETT CSÁSZÁRFÁBÓL.
EKKOR KERÜLT SOR A CHÁZÁR DÍJ KIOSZTÁSÁRA IS, A DÍJAT KAPTÁK:
BÁNYAI GYÖRGYNÉ
KOVÁCS MÁRIA
KERÉKGYÁRTÓNÉ ANGYAL PAULA
DR. SOMORJAI GÁBORNÉ
AZ EST KERETÉN BELÜL HANGZOTT EL A SERLEGBESZÉD MELYET LUKÁCS ILDIKÓ, JÓLÉSZ TELEPÜLÉS POLGÁRMESTERE MONDOTT EL.
