Épített környezet
CHÁZÁR ANDRÁS EGYMI SZÉKHELYINTÉZMÉNY
Az intézmény Vác belvárosában működik. Ez az intézménybe érkezők szempontjából tökéletes elhelyezkedést jelent, mivel könnyen megközelíthető a vasútállomástól, a buszpályaudvartól, a hajóállomástól, a révátkelőtől és a 2.számú főútról.
Az iskola központi elhelyezkedése optimálisan biztosítja a többségi társadalomba történő integrációt (boltok, cukrászdák, posta, kiállítóhelyek, templomok, stb.), és az egészséges életmód, a mindennapos testnevelés ideális megszervezését (uszoda, strand, jégpálya, Duna-part).
Az intézmény területén áll - főtérre néző homlokzattal - a „palota” épülete. Az Eötvös utcára párhuzamosan - lehatárolt előkerttel - az iskola épülete és a két épület között az udvaron épült fel utoljára a sportcsarnok komplexuma.
A Váczi Királyi Magyar Siketnéma Intézet 1802. aug. 15-én nyitotta meg kapuit, az országban elsőként azzal a céllal, hogy megmutassa: “mily nagy áldás a siketnémára nézve a tanítás, nevelés.”
Cházár András volt az, aki 1799. óta munkálkodott az első siketnéma intézet létrehozásán. Az iskola alapítványokból tartotta fenn magát.
Idővel a tanulók létszáma olyan mértékben nőtt, hogy a főépület kicsinek bizonyult, Borbély Sándor az akkori igazgató – akinek szobra máig is díszíti az iskola kertjét – elhatározta, hogy a fennállás 100 éves évfordulójára új épületet építtetett szecessziós stílusban. A tervező Baumgarten Sándor volt. Az épültben több iskolai tanterem, tornaterem, díszterem, szertár és tanári szoba is helyet kapott. Átadására 1902 júliusában került sor.
Az intézmény épületeiben a két világégés nagy károkat okozott. A háborúk okozta károkat rendbe hozták ugyan, de a rombolás okozta veszteségeket teljesen soha nem tudták pótolni. A sok év alatt összegyűjtött könyvek, eszközök, szobrok örökre eltűntek. Volt, amit a Duna habjai nyeltek el, mások a tűz martalékává váltak.
2002-ben került sor az 100 éves iskola épületének teljes külső és részben belső felújítására, az eredeti koronás címer rekonstruálására.
2003-ben sportudvart létesült. A Fenntartó beruházásaként bővült a kollégiumi férőhelyek száma és egy korszerű tornacsarnok is felépült 2006.
A feladatellátás szempontjából jelenleg elégséges helyiséggel - osztályteremmel, kollégiumi férőhellyel, szaktantermekkel, tornacsarnokkal és tornateremmel, díszteremmel, egészségügyi részleggel (betegszoba), konyhával – ebédlővel, kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik az intézmény.
A belvárosi elhelyezkedés ellenére nagy és védett az iskolaudvar.
Az intézmény egyik büszkesége az iskolatörténeti múzeum!
Az intézmény területén (díszudvar, iskolai udvar, iskola kert) található
• Cházár András mellszobra mellszobra a felső díszudvar közepén áll.
• Ferenc magyar király mellszobrának alapzata, a szobor sajnos eltűnt.
• Borbély Sándor mellszobra mellszobra és sírja – az iskolakertben áll. A kert 2023-ban újult meg.
• Timár Elvira szobrászművész alkotása, mely az Ability (képesség) címet viseli a sportcsarnok folyosóján található. A képzőművészeti alkotás avatása 2021. 12. 11-én volt.
• Festett Székelykapu, amit 1936-ban az intézmény tanulói készítettek és a hazaszeretetre, a trianoni szerződés tragikus következményeire, valamint az összetartozás felemelő érzésére emlékezteti az alatta áthaladó embert. A székelykapu restaurálására és újra avatására 2010-ben került sor.
A trianoni diktátumra reflektálva a kapu felirata: „Jusson eszébe annak, aki itt a székelykapun átjár: Nem öleli át a Székelyföldet a csonka magyar határ…”
• Kopjafa - Az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült. Készítője Juhász András váci gyógypedagógus, népi fafaragó mester. Aki alkotásáról úgy vall, hogy „…ez az emlékoszlop az alma materről és annak szóló jelképrendszerből építkezik.
Fej, törzs és láb fő részekre és az azokat elválasztó köztes részekre tagozódik. A fej egy lámpás, amely az elődöket jelképezi, akik mindig fényt árasztottak. A törzsön a gazdagon faragott csillag minden érintett gazdag lelkű, jólelkű embert szimbolizál, a kereszt a krisztuskövető, másokért, az elesettekért élő embert jelenti. A láb az intézmény tanárait és tanulóit és az értük fáradozókat szimbolizálja. Az emlékoszlop két oldalán húzódó virágornamentika a mindig megújulást, alján a felkelő Nap a feltámadás reményét fejezi ki.
• Harang – Tölgyes Lászlóné volt igazgató adománya – A harang felirata: „A harangra jellemző méltósággal, hirdesse Cházár András nevét, szóljon a siketekért, szüleikért és mindazokért, akik érdemben tettek, és tesznek értük!”
• Óvodakert – kültéri játékokkal, taktilis fejlesztést segítő sétálóval, esőbeállóval.
• Aszfaltos sportpálya kosárlabdapalánkkal és egy gumiborítású sportpálya.
ISKOLA TÖRTÉNETI MÚZEUM
Ez a szakrális tér, mely a sok kincsnek biztonságos helyéűl szolgál, eredetileg kápolna volt. A II. világháború után Angyal József igazgató lemeszeltette a kápolna falát és az oltárhoz vezető részt leválasztatta. Amikor kápolnaként már nem működhetett és még iskolai múzeum sem volt, több funkciót látott el a helyiség, volt raktár, ruhatár és fejlesztőszoba.
A múzeum létrehozását Kvojkáné Karánsebesi Ildikónak köszönheti az intézmény.
Itt lettek elhelyezve az intézet (régi elnevezése az iskolának) alapításától kezdve összegyűlt dokumentumok, tárgyi emlékek, az igazgatók által készült szakirodalmi munkák és az igazgatókról készült festmények.
Cházár Andrásnak az intézmény alapításával kapcsolatos esedező levelét is itt őrizzük, csakúgy, mint az 1902-ben készült Cházár serleget, melyből a neki szentelt esteken a serlegbeszédet mondó iszik a névadó tiszteletére.
Az egyik legértékesebb tárgy az 1852-ban megnyitott vendégkönyv. A kötet első lapján I. Ferenc József és Albrecht főherceg aláírása olvasható. Ugyanis Kollonits Antal igazgatósága (1845. december 24 - 1855.) alatt az a megtiszteltetés érte a várost, hogy I. Ferenc József Vácra látogatott 1852. július hó 6-án és ekkor megfordult az intézetben is, Albrecht főherceg kíséretében. De a régi lapok őrzik az 1850-es évektől minden váci püspök és minden nagytekintélyű gyógypedagógus aláírását is.
Sok régi könyv szintén itt talált otthonra, mint például a Borbély örökségből (Borbély Sándor 1899-1924 között az intézmény igazgatója) származó könyvek.
Továbbá az iskolai alapítványok megújításáról szóló írások, szakkönyvek, szakfolyóiratok.
A folyamatosan szaporodó múzeumi anyag, idővel szükségessé tette egy folyósórész leválasztását, ezzel bővítve a múzeumi területet. Ide a régi szemléltető eszközöket gyűjtötték össze az intézmény dolgozói, ezek egy részét a gyógypedagógus kollégák készítették. Bemutatjuk még a hallókészülékek fejlődését, de más „ősi” technikai eszközt is. A falon a régi keretezett fényképek és Cházár András szülőfalujáról, Jólészről szóló tájékoztató tablók lettek elhelyezve.
A múzeum, előre egyeztetett időpontban, bárki számára látogatható.