B
School

Szeretettel üdvözöljük intézményünk honlapján!

„Féld az Istent, igazságosan cselekedj és ne szégyellj senkit!”

Fáy Károly, a váci intézet siket tanára

Jólész

Jolesz1

Jólész a Felvidéken, Rozsnyó alatt 4 km – re, a rozsnyói katlan déli szélén, a Szilicei fennsík északi hegyoldalainak védett árnyékában fekszik. Ez a terület, a Palócföld északi pereme.

A Csermosnya patak északi partján elterülő folyammenti falu. Belterületét három sekély patak a Malom-, Bányi- és az Egresi patak osztja három részre. Az eredeti település valószínűleg a patakpart északi partján terült el, de évszázadok folytán a folyam vándorolt. Egy biztos tájékozódási pont van még ma is, és ez a harangláb, mely az eredeti falu keleti szélén állott, az akkori legmagasabb helyen. Ma már a házak között találjuk.

A 2017-es népszámlálási adatok szerint a település teljes népessége 732 fő.
A lakosok többsége magyar. A faluban sok az úgynevezett nagycsalád szerteágazó rokonsági kötődéssel.
A falu leghíresebb szülöttje Jólészi Cházár András.

Jolesz2


TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK

Őskori leletek néhány darabja bizonyítja, hogy a Rozsnyói - katlan hegyaljai már a kőkorszak kezdetén helyenként lakott területek voltak

Bronzkori leletek már a község közvetlen környékéről is származnak /Pelsőc, Kraszanahorka-váralja, Hárskút/. Rövid időre letelepedtek itt a kelták, majd őket a szláv törzsek váltották fel. Az ezredforduló mozgalmas évszázadait köd fedi, mivel sem tárgyak, sem írásos emlékek nem maradtak fenn. A gömöri Batiz- és Máriássy családok telepítő tevékenységének eredménye, hogy tulajdonlásuk idején Krasznahorka várának birtokaként szerepel. Az 1318-as Ákos család okleveleiben még szintén nem található utalás a településre, viszont létezését már feltételezik, mert alig egy század múlva 19 portája van. Az első írásos emlék egy 1352-ben keletkezett oklevél, melyben Jólész Pacsapataka néven szerepel.

 A 15. századi Bebek-telepítések folytán kerültek ide szlávok /vlachok - rutének/ az úgy nevezett vlach kolonizáció alatt, de a falu nemzetiségi rétegezésében ez számottevő változást nem idézett elő. Továbbra is maradt a magyar ajkú lakosság többsége. Ezek földművesek voltak, és telkük után dézsmát fizettek.
A török idők pusztítása nem kerülte el Jólészt sem. Az első nagy betörés után, 1567 körül a korábbi 17 portából csak 8 maradt a többi lakost a török elhurcolta. 1570-ben a második lerohanás után 7 lakott és 4 felégetett telket - portát jegyeztek fel.
A 17. században alig tapasztalható néphullámzás, a következő század első felében azonban a régi lakosság néhány nemzetség kivételével teljesen kicserélődött. A csere részben természetes úton következett be, részben pedig a nagy terhek miatti szökések folytán. A jövevények között több szláv család található, túlnyomó többségben azonban ismét a magyar családok vannak. Számos iparos, főleg csapók kerültek ide, nagyrészt viszont szabad költözködésű zsellérek.
A Bebek család után az Andrássyak birtokába került a terület, így Jólész is.
1745. június 5-én született a falú leghíresebb szülöttje Cházár András.
1920 - ig Gömör – Kishont vármegye része. A trianoni békediktátum miatt elkerül, de 1938 és 1944 között újra Magyarország része.
Az 1989-es rendszerváltás után Jólész elszakadt Rozsnyótól és saját önkormányzata, polgármesteri hivatala lett.
1990-től napjainkig kiváló kapcsolat alakult ki a jólésziek és a váciak között. 2007-ben megalakult a Cházár András Jólészi Polgári Társulás, mely egyesület céljai között szerepel Cházár András emlékének megőrzése és a váci iskolával való együttműködés ápolása. A társulás kezdeményezője és működtetője, az egyesület elnöke, Zagiba Tibor. Az egyesületnek felvidéki és anyaországi tagjai is vannak.


NÉVEREDET

Az utókornak érdekes lehet a falu nevének keletkezése. A Gecs - Mokó nemzetség ősei érkeztek ide valamikor a homályos múltban. Letelepedtek fáradtan a Csermosnya patak partján, a hegy alatti árnyékban. Az öreg Mokó ősapa fáradtan leülvén a puha fűbe kijelentette: Itt jó lesz!
Itt is maradtak, és az épülő falut elnevezték Jólésznek.
Az igazság az, hogy szénégetők telepedtek le az erdőkkel benőtt Csermosnya partjain és a faszénégetéshez jó alapanyagnak szolgáló fa bő volta miatt itt is maradtak. A szénégető millék helyei még a 20. század elején a Pusta környéki réteken tisztán felismerhetők voltak.

 

LÁTNIVALÓK

Harangláb
A harangláb egy egyedülálló kétszintes épület, ami 1892-ben épült.
A haranglábat 1987-ben bevezették a Szlovák Köztársaság műemlékvédelmi jegyzékébe 10 150-es sorszám alatt.

Jolesz3


KULTURÁLIS ÉPÜLETEGYÜTTES

Cházár András szülőháza – a templom

Annak érdekében, hogy megmentésre kerüljön a szülőház épülete, egy sikeres kezdeményezés eredményeként katolikus templom került kialakításra az épületből, mivel Jólésznek nem volt temploma.
A felszentelésen 1997-ben, részt vett Keszthelyi Ferenc váci püspök és Eduard Kojnok rozsnyói püspök is.

Jolesz4

2010. szeptember 25-én pedig új harangtorony és harang is felavatásra került.
Az eseményen részt vett Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök úr.
Ezen eredmények eléréséhez, nem kis mértékben, hozzájárult anyagi támogatásával a váci iskola és Vác Város Önkormányzata is.

A harang felirata:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE.
CHÁZÁR ANDRÁS EMLÉKÉRE
A VÁCI ÖNKORMÁNYZAT ADOMÁNYÁBÓL”
ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN

Jolesz5


Cházár András szülőháza – az emlékszoba

Jólész legismertebb épülete Cházár András szülőháza. Valószínűleg a Cházár család építette a nemesi oklevéllel járó birtokok hasznából, mivel nagyobb, mint a többi lakóház.
A valaha három oldalról nyitott portikuszon - mára ez beépítésre került - keresztül léphetünk be az épületbe. A közfalak már hiányoznak, de az ablakok elhelyezése szerint még következtetni lehet, hogy négy, eredetileg bolthajtásos helyiség volt benne. A Cházár család eladósodásával, majd kihaltával gróf Andrássy Dénes atyja visszavette az épületet és a római katolikus iskolának adományozta. Később felesége Andrássy Dénesné, született Hablawecz Franciska 8 000 korona költséggel modern épületté alakíttatta át úgy, hogy egy tanterem és egy tanítói lakás volt benne. Az iskola a második világháború után is, hosszú évekig még ebben az épületben működött. A 80-as években megszűnt jólészen az alapiskola. Ezután Cházár András szülőházában működött a könyvtár, majd ifjúsági klub lett a ház. Ezek megszűntével kihasználatlanul maradt az épület és állapota romlani kezdett.
1995-ben Cházár András születésének 250. évfordulójára emlékezett a település. Az ünnepségen a váci iskola és több jeles magyarországi és szlovákiai vendég is részt vett.
2007. szeptember 22-én emlékszobát avattak Cházár András szülőházában. Ami a magyarországi siketek egyik „búcsújáró helyévé” vált.
Az emlékháznál 2016. január 31-én megemlékeztek Cházár András halálának 200. évfordulójáról. Az ünnepségen a Polgári Társulás tagjain túl részt vettek a jólészi lakosok, a váci iskola pedagógusai, hallássérült zarándokok, testvér települések - Sződliget és Sáta - képviselői, Cházár család leszármazottjai, Perényi Zsigmond államtitkár úr, Szesztay Ádám kassai főkonzul úr és Szabó István Pest Megye Önkormányzatának elnöke.


Cházár András szülőháza - emléktáblák

I.emléktábla
l902-ben a siketnéma oktatás kezdetének 100-ik évfordulója alkalmából a házon a következő szöveggel avattak emléktáblát:

 „E HÁZBAN SZÜLETETT 1745. JÚNIUS 2-ÁN JÓLÉSZI CHÁZÁR ANDRÁS,
KI A SIKETNÉMA VÁCZI ORSZ.KIR.INTÉZETÉT KEZDEMÉNYEZTE S ALAPJÁT MEGVETETTE”

 Emlékezetét a hazai siketnéma oktatás évfordulójának a váczi intézet és a tanult siketnémák hálás kegyelete kívánta e márványlappal is megörökíteni.

II.emléktábla
1995. szeptember 21-én Cházár András születésének 250. évfordulóján ünnepélyesen kétnyelvű – szlovák és magyar – új, szürke márványból készített emléktáblát avattak.

 A magyar felirat szövege:
„KI SIKETEKET HALLÓVÁ, A NÉMÁT SZÓLÓVÁ TETTE.”
Cházár András születésének 250. évfordulója emlékére 1995. szeptember – hálából az utókor

Jolesz6   Jolesz7


Cházár András szobra
2008. szeptember 27-én felavatták Cházár András első köztéri szobrát a szülőház előtt.

Jolesz8    Chazarszobor1

Kultúrház

A kultúrházat a falu történelmi magja peremén találjuk, hozzáépítve Cházár András szülőházához.

Jolesz9


1848-as emlékmű

Jolesz10


I. és II. Világháborús emlékmű

Jolesz11


A gyönyörű táj és a hely kisugárzása sok művészt is megihletett, ennek egyik példája Reményik Sándor verse:

JÓLÉSZ 

Vilma néninek 

Jólész -: felsőgömöri kis falu -
Bűbájosan most mért zeng a neved?
S mért jut eszembe éppen most és itt?
Jólész - a lelked oly messze virít,
Mint Negojtól a Gerlachfalvi csúcs;
Mint Szebentől a pelsőci hegyek -
Mint a Leány-kő: Anyám lány-kora.
Jólész - oly messze virít a neved. 

De erdők, erdők vannak itt és - ott.
Erdők, erdők, szűzek, hallgatagok -
Erdők ölén itt vándorolgatok -
S érzem, Jólész, a neved illatát.
Erdőid ölén tűzte fel Anyám
Sírba-vitt menyasszonyi fátyolát -
S feltűzte tiszta kézzel, öntudatlan
Mindazt, mibe én belesodortattam:
Minden bűnömet s minden versemet.
Jó-lész?? kérdezte komolyan Anyám.
Bár felelhettem volna: Jó-leszek. 

Erdők, mélyek, szűzek, hallgatagok:
Ó, erdők, erdők vannak ott és - itt.
Erdőt lélekzelt gyönge tüdejével
Anyám, s beszívta erdők titkait.
És erdő-mester volt a nagyapám.
Én nem vagyok az erdők Mestere -
Az erdők az én nagy Mestereim.
Úgy ülök a sziklák közt hallgatag:
A legnagyobb Iskola padjain. 

Jólész, felsőgömöri kis falu:
Három kislány hajdani otthona,
Van-e most körülötted olyan béke,
Mint itt, hol léptem puhítja moha?
Van-e most körülötted olyan Béke
Jólész, amilyet én kívánok Néked?
Míg dübörög észak felé a föld,
S északi-fényként ezer-faluk égnek?!! 

Hohe Rinne, Szebeni-havasok, 1939 szeptember