Igazgatók
SIMON ANTAL
1802 - 1808. augusztus 30.
Született 1772-ben, élt 1808-ig. Piarista tanár volt, a siketnémák váci intézetének első igazgatója. Folytonos betegsége ellenére hat éven át vezette az intézetet. 30 ingyenes alapítványi hellyel (20 fiú és 10 leány) indult az oktatás. Az intézeti oktatás hat évig tartott, a növendékek 7-14 éves korban nyertek felvételt.
Simon Antal a Bécsben elsajátított francia módszert honosította meg. Elsőként dolgozta ki az elemi iskolák számára az olvasás és írás együttes oktatásának módszerét az írva olvastató eljárást. A növendékek részben magyar, részben német nyelven nyertek oktatást.
Fő műve:
Igaz mester (1808)
SCHWARCZER ANTAL
1808. szeptember - 1834. december 29.
A váci intézet tanára volt 1802-tól, majd igazgatója 1808-1834-ig. 32 éven át vezette az intézetet. Könyveket írt és az pedagógiai módszert fejlesztette tovább. Neki köszönhető, hogy ez idő alatt európai hírnévre tett szert az iskola.
Módszertani könyvét német nyelven írta meg azért, hogy munkájáról külföldön is értesüljenek.
Az intézetbe sok látogató is érkezett azért, hogy Schwarczer Antal módszerét megismerjék.
A siketek számára írt tankönyvet két nyelven jelentette meg. Ez volt az első magyar tankönyv, melyet siketek számára írtak.
Főbb művei:
Első esméretek a siketnémák számára (1817)
Magyar nyelvtanítókönyv a siketnémák számára (1817)
Lehrmethode zum Unterrichte der Taubstummen in der Tonsprache für Lehrer (németül 1827)
NAGY LIPÓT
1835. április 17 - 1845. december 24.
Az intézet akkori hitoktatója volt, 1834-ben nevezték ki igazgatónak. Nem ismerte a siketnémák oktatásának speciális módszerét, megpróbált ugyan Schwarczer Antal nyomdokaiba lépni, de igyekezete nem járt sikerrel.
1844-ben igyekezett a felsőbb hatóságot megnyerni annak az eszmének, hogy az intézetet helyezzék át Pestre. A helytartó tanács azonban elutasította kérését.
Figyelemre méltó intézkedése, hogy megszüntette azt a szokást, hogy a tanulók a tanév bármelyik szakaszában felvehetők legyenek.
KOLLONITS ANTAL
1845. december 24 - 1855.
1845-ben, amikor átvette az intézet vezetését, a régi hírnévnek nyoma sem volt. 10 évig vezette az intézetet. Szorgalmas, jó szervezőkészséggel rendelkező ember volt.
A szabadságharc ideje alatt nem fejlődhetett az intézet, hiszen a vakok budapesti intézete és a császári csapatok katonai irodája egyaránt itt kapott helyet. 1848-ban a tanügyi kongresszusra javasolta a siketnémák oktatásának törvénybe hozását, de ezt a javaslatát nem fogadták el. Ismét kudarcba fulladt az intézet Pestre való helyeztetése.
Kollonits igazgatósága alatt érte az intézetet az a megtiszteltetés, hogy I. Ferenc József Vácra látogatott és megfordult az intézetben is Albrecht főherceg kíséretében 1852. július hó 6-án.
1885-ben bekövetkezett haláláig sokat tett az elveszett hírnév visszaállításáért apósának, Schwarczer Antalnak méltó utódja volt.
ZSIGMONDOVITS MIHÁLY
1855 - 1873.
A Schwarczer módszeren nem volt hajlandó változtatni. Érdekesség, hogy - mint azt a százéves évkönyvben írja Borbély Sándor - "Mikor pedig 1866-ban Zsigmondovits Mihály, a váczi intézetnek akkori igazgatója Bécsbe ment az ausztriai intézetek igazgatóinak gyűlésére, a melyen Hill Mór is részt vett és elnökölt, s a melyen a nagy reformátor eszméit bőven kifejtette, azt lehetett volna várni, hogy a tiszta német módszer végre a mi intézetünkbe is be fog vezettetni. E helyett azonban az történt, hogy az igazgató hazajövetele után, másnap, 1866 évi október hó 7-én tartott értekezleten a régi módszer megtartása határoztatott el" A szájrólolvasás elsajátítására már voltak kezdemények, de elfogadásra még nem került sor. Schwarczer Antal módszere még sokáig egyeduralkodó volt, ezért az intézet haladó szelleme csorbát szenvedett az igazgató nyugdíjba vonulásáig.
FEKETE KÁROLY
1873 - 1888.
Az intézetben született 1822-ben. Először tanárként, majd igazgatóként dolgozott Vácott.
Már tanár korában megpróbált a régen elavult Schwarczer-módszeren változtatni, de igazi eredményt, csak igazgatói kinevezése után tudott elérni. Maradandó érdeme, hogy bevezette a német módszert, az élőszóra oktatás módszerét és azt, hogy a tanárok csak pedagógiai tanulmányokat végzett és szakvizsgát tett tanítók lehettek.
A „gyógypedagógiai képesítést” képesítést, csak kizárólag a váci intézetben - gyakorlati és elméleti képzés után - lehetett megszerezni.
A tanév végén kiadott értesítőket ő kezdte írni, melyet az utána következő igazgatók még sokáig folytattak. A képzési időt a tehetségesebb növendékek számára 6 évről 8 évre emelte.
Főbb művei:
Siketnéma-oktatás a népiskolákban (1885)
Az ember beszédszervezete (1886)
A siketnémák élőszóval megnyilatkozó beszédjének fejlesztése (1887)
Szóhangcsoportok kapcsolatai (1888)
KRENEDICS FERENC
1888 - 1891. július
Az intézet régi, kipróbált nagy tekintélynek örvendő tanára volt. Kinevezését a tantestület nagy örömmel vette tudomásul. 1889-ben az alapítványi helyet nem nyerhetett tanulók részére, tanfolyamot indított. Ugyan ebben az évben, a budapesti Állami Elemi és Polgári iskolai tanítóképző intézettel kapcsolatot teremtett és szaktanító képzést szervezett.
(Egy tanár az intézetből minden héten 2 órában szakelőadást tartott a képezdei ifjúságnak.) Ez ugyan később megszűnt, de a gyakorló-iskola megmaradt.
(Ebből alakult meg a siketnémák budapesti állami intézete) 1891- ben bekövetkezett halála akadályozta meg további szervező munkájában.
VIDA VILMOS
1891 - 1892.
33 évi siketoktatás után, - mint legidősebb tanárt - bízták meg az intézet ideiglenes vezetésével.
Rövid működése alatt az ipari képzést bővítette kertészettel oly módon, hogy az iskolakert egy részét faiskolává alakíttatta azért, hogy a tanulók kertészetet is tanulhassanak. Tervei közt volt a kötő-szövőipari oktatás bevezetése, de ezt pénzhiány miatt nem tudta megvalósítani. Rövid működését megromlott egészsége miatt kellett abbahagynia.
PIVÁR IGNÁC
1892 - 1895. október
Az intézetben hitoktató apát volt, csak rövid ideig vezette az intézetet. Rövid működése alatt, az intézet külső méreteiben növekedett, megépíttette az épület északnyugati szárnyát, ahol új tantermek, fürdőhelyiségek voltak.
Az intézet homlokzatára a latin felirat helyett magyar feliratot és címert tetetett.
A tanítás fő elvének a társalgást tartotta, naponta másfélórát társalgott a gyerekekkel, ebéd közben is. A jelelést szigorúan tiltotta. 1895-ben a vakok intézetének vezetésével bízták meg.
ROBOZ JÓZSEF
1895. október 22. - 1899.
1863-ban született és 1908-ban halt meg. Az első magyar logopédiai intézmény megszervezése fűződik a nevéhez, ezzel egyidejűleg logopédusképző tanfolyamokat is szervezett. Tanítóképző tanfolyam megreformálásra is vállalkozott, ezért az intézet nevét megváltoztatták: "A siketnémák magyar királyi nevelő-és tanítóképző intézete" lett.
Az intézetben cipész, esztergályos, szabó, asztalos, könyvkötő, kézügyességi oktatás (slöjd) és női kézimunka műhelyek működtek. A Magyar Gyógypedagógia című szaklap elindítója, első évfolyamának szerkesztője volt.
Főbb művei:
A csoportkép, mint a szemléltető oktatás segédeszköze (1888)
Az álom, a siketnémák és vakok álmai (1892)
A dadogás gyógyítása (1894)
Módszeres beszéd- és olvasási gyakorlatok dadogók számára (1896)
Olvasó és nyelvgyakorló könyv siketek számára (1897)
Gyengetehetségűek oktatása (1898)
Mi a dadogás és hogyan lehet rajta segíteni ( 1900).
BORBÉLY SÁNDOR
1899 - 1925. február 20.
1866-ban született Aranyrákoson.
1890-tõl a váci intézet tanára lett, majd 1897-ben kinevezték őt a budapesti siket iskola igazgatójának.
1899-ben nevezték ki az ország első és legnagyobb intézetének, a váci intézetnek élére.
Az ő hatalmas szervező munkájának köszönhető az intézet fennállásának 100. évfordulójára szervezett ünnepség és a Cházár kultusz elindítása. Ekkor épült meg az iskola Eötvös utcai épülete is.
Nagymagyarország egész területén segítette a hallássérülteket tanító iskolák létrejöttét.
Sok éven át országos gyógypedagógiai szaktanács előadó volt. A Siketnéma Intézeti Tanárok Országos Egyesületének elnöke, s mint ilyen, irányító hatással volt az egyesület működésére. Az 1900-ban megjelent "Tanterv és utasítások..." című műve, Európa hírűvé tette a magyar gyógypedagógiát. A "Vezérkönyv a siketnémák beszédtanításához" című kétkötetes műve tartalmazza mindazt, ami egy 2. és 3. osztályos siketnek igazán hasznos. Ebben a műben megmutatja, hogy az adott alkalommal mit, mennyit, hogyan kell és szabad ezen a fokon nyújtani, mennyire szabad a siket agyát megterhelni.
Főbb művei:
Bevezető jegyzetek a siketnémák oktatásának módszertanához (1909)
A némák megszólaltatása, vagyis a siketnémák beszédtanításának kezdete (1913)
A magyar siketnéma oktatás bibliográfiája és adatgyűjteménye 1920 végére (1924)
NAGY PÉTER
1925 - 1932.
Nyolc éven keresztül állt az intézet élén.
Megírta az Emlék-füzetet a Siketnémák Váci Királyi Országos Intézete 125 éves fennállásának ünnepe alkalmára. Ebben összefoglalva az utolsó 25 év eseményeit a következőképpen: "Ha a kapcsolatok fönntartása szempontjából nagyjában követtük is az "Emlékkönyv" tartalmi elrendezését, a beosztást illetőleg mégis az események időrendi egymásutánjához kellett alkalmazkodnunk.
A béke sáfárkodó éveit a hirtelen bekövetkezett borzalmas háború váltotta föl, ezt meg a végzetes összeomlás, illetve teljes fölfordulás követte, hogy aztán a két forradalmon át ismét a béke nyugodtabb éveihez térjünk vissza."
Õ ebben a békésebb időszakban vezette az intézetet.
SZENTGYÖRGYI GUSZTÁV
1932 - 1941.
Munkáját az első világháború szakította meg.
Katonai szolgálatot teljesített, majd orosz hadi fogságba került.
1932-ben vette át az intézet vezetését. Nevéhez fűződik az iskolaudvarban lévő székelykapu felállítása, valamint az udvar parkosítása. 9 évig vezette az intézetet, majd 1941-ben a Tanárképző Főiskolára hívták, ahol könyvtáros és igazgatóhelyettes lett.
SZÉP JÓZSEF
1941 - 1944.
Kitűnő gyakorló tanár volt, tankönyveket is írt.
1910/11-es tanévben kezdett tanítani a váci intézetben. 1914-től katonai szolgálatot teljesített körülbelül két évig.
1941-ben nevezték ki igazgatónak. Három évig vezette az intézetet. Ezután kinevezték a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium gyógypedagógiai osztály élére.
ANGYAL JÓZSEF
1944 - 1974.
Feladata volt a háború utáni újrakezdés, a régi értékek, az épület megőrzése, újjáépítése.
Ügyes diplomáciával, az új rendszer üldözése elől sok embert mentett meg. Alkalmazta, szinte elbújtatta őket.
Megszervezte a Hallássérültek Kisegítő Iskoláját, melyet 1971-ben adtak át, ezzel megoldva látszott a szelekció, melyre abban az időben nagy hangsúlyt fektettek.
Bővítette az ipariiskolát, az új, modern épületet 1972-ben avatták.
A Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének elnöke 1972-től.
1998-ban, élete 90. évében halt meg.
Főbb művei:
Cselekvő szemléltetés a siketnémák beszédtanításában (1954, 1955)
Tanterv a siketek tanintézetei számára (1957)
Olvasókönyv a siketek 1. osztálya számára (1958,1960)
Kézikönyv a siketek tanintézetei előkészítő 1. osztályának tanárai számára (1962)
Tanterv és utasítás a hallássérültek kisegítő iskolája részére (1970)
A halmozottan sérült gyermekek nevelés-oktatása (1972)
A 2020/2021-es tanévben Angyalfal avatásával tisztelgett a Cházár András EGYMI Simon Antal Tagintézményének közössége az iskola alapító emléke előtt.
GERE GÉZA
1974 - 1984.
1974-ben bízta meg a Pest megyei Tanács, az intézet vezetésével. Gyógypedagógiai ismeretekkel nem rendelkezett, ezért az iskola vezetésének átvételét követően, beiratkozott a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára, ahol elvégezte a szurdopedagógia szakot.
Az intézet teljes körű felújítása (központi fűtés beszereltetése, a konyha, a fürdőszoba, a világítás korszerűsítése, az új mosoda és garázs építése) az energiájának és idejének nagy részét lekötötte. A leromlott állapotban lévő épület aládúcolása és átépítése közben, 1977-ben, mégis megszervezte az intézet 175. fennállásának évfordulóját. Az volt az álma, hogy nagyszabású ünnepségen felvehesse az iskola alapítójának, Cházár Andrásnak a nevét. Kérése azonban nem talált meghallgatásra.
Havonta megjelenő újságot szerkesztett a tanulóknak "Ablak" címmel, ővégezte a nyomtatás nehéz munkáját is.
A tanulók önállóságának fejlesztése céljából engedélyezte a délutáni kimenőt és a heti hazautaztatást. Tovább ápolta a külföldi testvérintézetekkel Angyal József által teremtett kapcsolatot (Halle, Körmöcbánya), sőt új kapcsolatot is kialakított (Güstrow) tapasztalatcserék és tanulói cseretáborok megvalósítása érdekében.
Munkáját minden esetben a gyermekszeretet, a humanizmus vezérelte
TÖLGYES LÁSZLÓNÉ
1984 - 1999.
A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolát 1963-ban végezte el. Pedagógus pályáját a váci Siketek Általános Iskolájában és Nevelőotthonában kezdte meg felsőtagozatos tanárként. 1974 - ben internátus vezetőként, majd a szakképzésért felelős igazgatóhelyettesként tevékenykedett. 1980-ban, amikor a szakképzés beolvadt a hallók iskolájába, ő átkerült a szakmunkásképzőbe, ahol igazgatóhelyetteseként segítette tovább a hallássérült tanulókat.
1984-ben ő lett az első női igazgatója az intézménynek. Megvalósította elődjei álmát, megszerezte az engedélyt Cházár András nevének felvételére. Befejezte a palota épületének rekonstrukcióját.
A rendszerváltás kihívásait és az ezzel járó törvényi változásokat mindig fegyelmezetten és precízen oldotta meg. Pályázatok útján biztosította a gyors változáshoz szükséges feltételeket.
1987-től a váci intézet szervezte a hallássérült tanulók, országos úszóversenyét.
A Művelődésügyi Minisztérium felkérésének eleget téve, 1990-től kezdve minden évben, nagyon magas színvonalon szervezte meg kollégáival a hallássérült tanulók országos tanulmányi versenyét.
1991-től újra indította a szakképzést speciális formában. Első terület az „életkezdés, családi életre felkészítés”, majd a „könyvkötő”, a „segédkönyvkötő” és az asztalosipari szerelő területeken.
Nyugdíjba vonulásakor az intézménynek harangot adományozott, melyet iskolai ünnepek alkalmával kongatnak meg. A harang felirata: „A harangra jellemző méltósággal, hirdesse Cházár András nevét, szóljon a siketekért, szüleikért és mindazokért, akik érdemben tettek, és tesznek értük!”
MIKESY GYÖRGY
1999 - 2005.
A váci intézetbe 1987-ben jelentkezett nevelőtanárnak. 1989 -1993-ig a nevelőtanári munkaközösség vezetője volt.
1980-1983 között elvégezte a Rómaikatolikus Hittudományi Akadémián a teológia szakot, a rendszerváltás előtt egy évvel szót emelt a hitoktatás szabadságáért.
1999-ben nevezték ki első ízben igazgatónak. Õ volt az ország első hallássérült igazgatója.
Továbbfejlesztette a korai ellátást és kibővítette a varrómunkás-szakkal, a speciális szakiskolai szakképzést.
Nevéhez köthető az 1997 – ben, a „Felelet az életnek” fogyatékosügyi műsor létrehozása, a Duna Tv-ben.
Lakásotthont hozott létre egy Penc területén vásárolt családi házban. A kezdeményezők és a szervezők között volt a városi Esélyegyenlőség Nap megrendezésében (2000).
A 100 éves iskola épületének teljes külső és részben belső felújítása ebben az időszakban történt. Ennek részeként az eredeti koronás címer visszaállítása is a nevéhez fűződik.
2002-ben a 100 éves jubileum alkalmából nagyszabású ünnepséget szervezett kollégáival. A díszvacsorára az Országház Vadásztermében került sor, számos hazai és határontúli vendég részvételével.
Megrendezte a MAGYE és az MFFLT XXX. Országos Szakmai Konferenciáját.
Kezdeményezésére 2003- tól, az országos tanulmányi verseny elnevezése Borbély Sándor Országos Tanulmányi Verseny. A versenyen ekkortól az integráltan tanuló hallássérültek is részesei lehetnek.
2003-ban az Európai Fogyatékosügyi Parlament munkáját segítette Brüsszelben.
Megfigyelőként működött az Európai Fogyatékosügyi Fórumban, szintén Brüsszelben.
Kurátorként tevékenykedett a Fogyatékosok Esélye Közalapítványban (FOKA) és a Duna Tv-t felügyelő Hungária Közalapítványban, és a Magyar Televízió Közalapítványban.
Pest Megye és Vác Város Fogyatékosügyi Tanácsban hosszú évekig volt képviselő.
Kurátora és országos elnöke volt a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ).
Aktívan közreműködött 2003 - ban a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa létrehozásában, ahol ezt követően alelnökként is tevékenykedett.
Nevéhez fűződik 2004 - ben a jelnyelvi tolmácsszolgálat létrehozása a SINOSZ -nál.
Főbb műve:
· 200 éves a siketoktatás Magyarországon · Emlékkönyv 1802 - 2002 A váci intézet története
(az Emlékkönyv szerkesztőbizottságának elnökeként)
2005-ben Jólész település Díszpolgári címet adományozott részére.
KOVÁCS MÁRIA
2005 - 2010.
1977-től az intézmény dolgozója. Gyermekfelügyelőként kezdte, majd nevelőtanár és a nevelőtanári munkaközösség vezetője lett.
A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola elvégzését követően osztályfőnök. A pedagógiai munkában a maximumra törekvő, az új pedagógiai módszereket, az internet adta lehetőségeket jól használó gyógypedagógus.
A közösségért tenni akaró munkatársként önkéntesen vállalta tizenkét évig, a Pedagógus Szakszervezet titkári teendőit.
A 200 éves a siketoktatás Magyarországon · Emlékkönyv · 1802 - 2002 A váci intézet története című kötetben „Az iskola története 1802 -től napjainkig” fejezet szerzője.
Igazgatóként az örökölt hagyományokat folytatta a Cházár - napok, a Cházár András Úszóversenyen, a Boldog Karácsony és a jótékonysági estek színvonalas megszervezésével.
Igazgatása alatt, a megyei pedagógus nap alkalmával, avatták fel a sportcsarnokot és a palota épületének tetőterében kialakított kollégiumi szárnyat (2006. június 7.).
MIKESY GYÖRGY
2010 - 2019.
2010-ben nevezték ki másod ízben igazgatónak.
Ehhez az időszakhoz fűződik a Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő, Módszertani Központ „megálmodása”, melynek megvalósítása 2018-tól kezdődött el.
Mindig fontosnak tartotta a hagyományápolást és ez különösen igaz Cházár András kapcsán. Az alapítótagok között szerepel az Andreas Cházár Jólészi Polgári Társulás megszületésekor. Egyik aktív szervezője a jólészi Cházár András Emlékszoba létrehozásának, és aktív közreműködője volt Cházár András első köztéri szoborállításának.
Szervező, újító munkáját folytatva dolgozta végig második vezetői időszakát is.
Szakmai munkája mellett pedig folyamatosan tevékeny társadalmi szerepet vállalt a fogyatékosok érdekvédelmi és lelki-gondozói területén.
VÁNYI LÁSZLÓNÉ
2019 -
1981-ben, első munkahelye a Cházár András EGYMI.
Majd 1991-től 2000-ig a Simon Antal Tagintézményben dolgozott.
2000-ben felkérték a diákotthoni intézményegységben helyettes vezetőnek, 2001-től 2006-ig a kollégiumi intézményegység vezetői teendőit látta el. Ez idő alatt, az állami gondoskodásban élők gyermekeknek megszervezték Mikesy György igazgatóval a kisközösségben történő ellátást és 2003. októberében, 8 gyermek részére Pencen egy lakásotthont adtak át.
2006-ban városi képviselő lett és ebben a minőségében indítványozta az iskola udvarán álló székely kapu felújítását, melynek avatására 2010 őszén került sor.
Lobbi tevékenységének köszönhetően Szent Erzsébet tiszteletére szobrot avatott Vác. A szeretet szimbólumának szobrát, a Cházár András Iskola jelképesen örökbe fogadta. A szobornál, az iskola szervezésében, minden év november 19-én kiosztásra kerül a „Szent Erzsébet Rózsája” díj.
2011. 09. 01. és 2019. 01. 31. között a Hatvani Lesznai Anna EGYMI közösségét vezette.
2014 – től 2019 – ig Pest Megye Önkormányzatának képviselője.
A Pest Megyei Értéktába, Mikesy Györggyel közösen beadott lajstromba vételi kérelem, melynek címe „Cházár András szellemi öröksége - a magyarországi gyógypedagógia/siketoktatás megteremtése” a 46/2016. - 09.30. -sz. MÉB határozat alapján, felvételt nyert.
2009-től a Váci Polgár havilapban gyakran ír az intézménnyel, a gyógypedagógusokkal, Cházár Andrással és a jólésziekkel kapcsolatos írásokat.
2019. július 01-től a nyugdíjba vonuló intézményvezető helyettesítőjeként, majd 2020. augusztus 16-tól megbízott vezetőként irányítja az intézményt.
Kiváló kapcsolatot ápol a felvidéki Jólész település közösségével, tagja a Chazar Andreas Polgári Társulásnak.
Gyógypedagógusi munkája mellett lelkesen ápolja Cházár András emlékét, kutatja az iskola történetét.
Tevékenységét 2012-ben Cházár András Díjjal, 2021-ben Angyal Díjjal ismerte el az intézmény közössége.
2022. júniusától a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületében a Hallássérültek pedagógiája – szakosztály elnöke.
2022. szeptember 3-án Jólész település Díszpolgári címet adományozott részére.