B
School

Szeretettel üdvözöljük intézményünk honlapján!

„Féld az Istent, igazságosan cselekedj és ne szégyellj senkit!”

Fáy Károly, a váci intézet siket tanára

Az Intézményről

Európában a XVIII. sz.-ban már működtek intézetek –Párizs (1770) Lipcse (1778) Bécs (1779) Berlin (1778) - a siketnémák oktatására.
„Bétsnek minden ritkaságait semmissé tette előttem a siketnémáknak Oskolája…”- írta nagy elragadtatással Cházár András 1799-ben a bécsi Magyar Kurír szerkesztőjének.
E sokszor idézett levél nyomán kezdődött meg hazánkban az áldozatos szervezőmunka, melynek eredményeként megnyitotta kapuit a Váczi Királyi Magyar Siketnéma Intézet.
Az első igazgató, Simon Antal volt (1802-1808), akinek „Igaz Mester „c. munkájából, kiderül, hogy nagy gondot fordítottak, az írás, olvasás, valamint a mesterséges jelnyelv tanítására. Az iskola ekkor alapítványokból tartotta fenn magát, módszertanilag a bécsi mintát követte.

Simon Antal halála után Schwarczer Antal került az iskola élére (1808-1834), vezetése alatt az intézet fénykorát élte. A pedagógiai munka alapját továbbra is a bécsi – módszer képezte, de azt jelentősen továbbfejlesztették, szavak globális kiejtését is tanították. Simon Antal elképzelése az volt, hogy az oktatás végcélja a hangos beszéd, a jelnyelv pedig a cél elérésének eszköze.

A tantárgyakban az első jelentős tartalmi változás 1845 - ben történt, amikor a nyelvtanítás keretéből kivált a földrajz, a természettan (1856), a természetrajz (1868), és a történelem (1870). A szájról olvasás, mint „rendes tantárgy” 1871-ben jelent meg.

1873-ban ismét új korszak kezdődik az iskola életében, Fekete Károly (Schwarczer Antal fia) igazgatása alatt (1873-1889). Ő vezette be a „német- módszert” - a jelek teljes kizárásával - a hangos beszéd és szájról olvasás tanítását. A képzési időt 4-ről 8 évre emelték, megszűntették az ipari képzést és a német nyelvet. Nagyobb szerepet kaptak a közhasznú ismeretek, az addigi elméleti nyelvoktatást fokozatosan felváltotta a gyakorlati alkalmazás, a társalgási beszéd.

1899-ben Borbély Sándor lett az iskola igazgatója. Nagy műveltségű kiváló szakember, munkásságát a váci iskola és a siketoktatás szolgálatába állította. Pótolta a közel 100 éves hiányt, amikor megalkotta az első és egységes útmutatót: „Tanterv és Módszertani Útmutatások a Siketnémák Intézetei részére” címen.
Tantervét 1908-1940 között bár többször módosították, de megtartották.
A 100 éves jubileumot jól felhasználta arra, hogy bővítse az intézetet, a siketek iskolahálózatát. Nagy érdemei vannak abban, hogy a századforduló után a mai és a történelmi Magyarország területén sorra nyitották meg a siketek tanintézeteit.
A mai napig nemzetközileg is elismert magyar gyógypedagógia első tanárképzője 1900. április 5-én szintén az ő igazgatása alatt létesült. Működését 1900 szeptemberében kezdte meg Gyógypedagógiai Tanárképző néven, a Siketnémák Váci Magyar Királyi Országos Tanintézetéhez kapcsoltan.

Nagy Péter vezetése idején (1924-1932), a 1924/25-ös tanévtől rendelték el a képzési idő 1 évvel való meghosszabbítását és az előkészítő osztályok szervezését. Értelmi fogyatékos - hallássérültek számára 1928/29-es tanévtől indult az első „D” osztály, később foglalkoztatásukra 2500 négyszögöl mezőgazdasági területet vásároltak.

Angyal József igazgató (1944-1974) szorgalmazására, öntevékenyen kezdi meg az iskola a csoportos hallókészülékek beszerelését. Megvalósult az iskolán belüli hallás szerinti tanítás, melyben nagy segítséget jelentett az Atlas szűrőaudiométer.
Az 1971/72 tanévtől nagyothalló osztályok létesültek.

A gyógypedagógiai munka eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Mikesy György (1999 – 2005, majd 2010 - 2020) az ország és talán Európára is igaz ez, első hallássérült igazgatója volt.

2016. szeptember 30-án „Cházár András szellemi öröksége- a magyarországi gyógypedagógia/siketoktatás megteremtése” című felterjesztés alapján, a Pest Megyei Értéktába felvételt nyert (46/2016. - 09.30. -sz. MÉB határozat).